Három év telt el azóta, hogy Törley Katalint elbocsátották a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, miután kiállt az oktatás szabadságáért. A francia–magyar szakos tanár egyik pillanatról a másikra veszítette el azt az iskolát, amelyhez élete felét kötötte – ma civil szervezeteknél dolgozik, de a tanítás hiánya máig elkíséri.
2022 végén példátlan esemény rázta meg a magyar köznevelést: 15 tanárt rúgtak ki az oktatás szabadságáért való kiállás miatt. Bár a hivatalos indok munkajogi volt, valójában politikai okok álltak a háttérben. A kirúgott tanárok közössége mára szoros baráti társasággá vált.
2022 végén példátlan döntést hozott a kormány: tizenöt tanárt bocsátottak el a polgári engedetlenségi akciók miatt. Közéjük tartozott Rábai János, a Karinthy Frigyes Gimnázium egykori magyar–média szakos tanára is. Azóta új életet épített, de a történtek nyomait máig viseli.
A Corvinus közleményében fejezte ki elégedettségét.
2022-ben a kormányzati szigor egyik szimbólumává vált Ocskó Emese, az egyetlen olyan kirúgott Kölcseys tanár, aki mindkét fokon nyert a tankerülettel szemben. Mi történt vele azóta? Hogyan emlékszik a történtekre?
A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanára nem adja fel: miután a Kúria megerősítette, hogy jogszerű volt az elbocsátásuk, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) készülnek fordulni.
A bíró indoklása szerint a pedagógusok legalapvetőbb feladata a tanórák megtartása, ennek pedig nem tettek eleget az érintett pedagógusok.
A fenntartónak ki kell fizetnie a tanárok távolléti díját és végkielégítést is kell kapniuk.
A TISZA Párt elnöke szerint a tanárokat nem megalázni és támadni kell, hanem megbecsülni és segíteni.
Másodfokon ötmillió forintos perköltség kifizetésére ítélték a kirúgott tanárokat.
A másodfokú bírósági döntés értelmében az öt érintett pedagógus közül négy nemcsak hogy nem kap kártérítést, de még többmillió forintos perköltséget is ki kell fizetnie. A támogatásukra adománygyűjtés indult.
A pedagógusokat nem lepte meg a döntés, de ügyvédjük szerint fellebbezni fognak.
Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.
